A hőszigetelésről általában

Hőszigetelő anyagok legfontosabb tulajdonságai

A baloldali képen egy polisztirol hablemezes tetőszigetelő, míg a másik képen a vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelő. Jól látható a mesterséges és a természetes alapanyagból előállított szigetelők anyagszerkezetének különbsége.

A hőszigetelő anyag természetes vagy mesterséges alapanyagból készült üreges, vagy szálas szerkezetű anyagok, amelyek szilárd és levegővel vagy más gázzal telített pórusok, kapillárisok rendszere alkot. Azok az anyagok tekinthetők hőszigetelőnek, amelyek hővezetési tényezője (l) kisebb 0,15 W/mK értéknél.

Legfontosabb tulajdonságok:

? Hővezetési tényező (l) V/mK: minél alacsonyabb az érték, annál jobb, a nedvességfelvétellel ez a tulajdonság romolhat
? Testsűrűség (rt) kg/m3: a magasabb érték általában jobb
? Nedvességfelvétel (wn) m%: a pórusokba felszívódó nedvességet mutatja a térfogat százalékában, az alacsony érték a jobb.
? Nyomószilárdság (d) N/mm2: a magasabb érték a jobb
? Hőállóság °C: eddig a hőmérséklethatárig garantálják, hogy az anyag megtartja eredeti tulajdonságait, a nagyobb érték a jobb.

Páraáteresztés és vastagság

Két nagyon fontos szempont a hőszigetelő rendszer kiválasztásánál. A falazó különböző mértékben páraáteresztők. A mikroszkopikus pórusokon keresztül a pára kivezetődik a külső hűvösebb, vagyis az alacsonyabb nyomású tér felé. Ezért nagyon fontos, hogy az utólag felkerült homlokzati szigetelőanyag páraáteresztő képessége a lehető legjobb legyen, hogy a falazaton átjövő pára útját ne akadályozza. Ha a hőszigetelő rétegen nem tud távozni a pára akkor lecsapódik és előbb utóbb különböző épületkárosodás léphet fel. Például a szálas kőzetgyapot termékek köztudottan kiváló páraáteresztők.
A hőszigetelő anyag vastagságának eldöntésénél ügyeljünk arra, hogy a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője alacsonyabb legyen, mint a falazaté. A legtöbb falazaton már a 4-5 cm-es szigeteléssel is 50-55% mértékű hőveszteség csökkenés érhető el.
A hőszigetelő anyaggyártók és -forgalmazók táblázatokba foglalják, hogy a különböző építőelemből készült falazatokra, termékükből különböző vastagságot felrakva, mennyivel csökkenthető a hőveszteség. Ezeket feltétlenül tanulmányozzuk, mielőtt a vastagságot eldöntjük. Néhány példa, amik azonban csak hozzávetőleges értékeket jelentenek, mert az azonos vastagságú hőszigetelő anyagok hővezetési tényezői között, ha nem is jelentős, de van eltérés. Ha egy B-30-as falra 7-8 cm vastagságú hőszigetelő réteg kerül, akkor kb. 0,40 W/m2K körüli lesz a hőátbocsátási tényezője, tömör tégla és vasbeton falazatnál 8-10 cm, vagy még ennél vastagabb hőszigetelés is szükség lehet az elvárt érték eléréséhez, Poroton, Uniform téglák minimum kb. 6 cm vastag réteg kell.

Kívül vagy belül szigeteljünk?

Ha lehet, akkor csak kívül, a fal vagy födém külső (hideg) oldalán. Vannak olyan helyzetek, amikor a külső hőszigetelés megoldhatatlan, de a falak már penészesednek, és nincs más megoldás csak a belső szigetelés, de ez komoly veszéllyel jár. A belső oldali hőszigeteléssel a már addig is hideg falfelületet tovább hűtjük, és ez fokozza a páralecsapódást, penészesedést, ami később épületszerkezeti és egészségi problémákat is okozhat. A belső hőszigetelésnél mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát.
A belső hőszigetelés a csak alkalmanként befűtött lakóépületeknél (hétvégi házak) ajánlható, nem kell a falak teljes tömegét felfűteni rövid időre.
Csak nagyon speciális anyagok alkalmasak arra, hogy belülről szigeteljünk velük, ilyen például a Masterclima, amellyel a hőszigetelés és a penészesedés megszüntetése is megoldható. De a Styrofoam termékcsalád egyes lemezeit is ajánlják erre a célra.